Prológus

Sziasztok!

Páran vártátok már, hogy végre belefogjak az új blogba és most elérkezett a várva várt pillanat. Jó pár ötlet kiugrott már a fejemből, de ez állt hozzám a legközelebb és remélem tetszeni is fog nektek! Na nem is szövegelek tovább, hogy végre bele is kukkanthassatok a történetbe. Jó olvasást!

Prológus

Te érezted már, hogy hiányzik belőled valami? Hogy hiányzik egy részed? Na igen én ezt érzem, meg azt mintha erővel akarnák elszakítani tőlem. Néha olyan közel vagyok a válaszhoz, szinte karnyújtásnyira, de  mikor meg akarnám ragadni eloszlik. Ez mind az álmaimban történik. Csak ott tudnám megtalálni a kulcsot, hogy végre kinyithassam a lakatot, de ezt valaki nem akarja. Este, mikor lehunyom a szemem érzem, hogy a levegőben ott kavarognak az elsuttogott szavak, de mintha valaki befogná a fülemet, hogy ne hallhassam őket. Hidd el ez elég bosszantó, de néhány álomkép legalább megmarad. Szárnyas lények a levegőben táncolva. Talán sárkányok. De aztán homály, és nem fojtatódik az álom. Aztán megjelenik egy hófehér nagy tigris agyarakkal, majd meglendíti mancsát mintha el akarna kapni valamit, de aztán megint semmi. Nem szoktam álmodni, legalábbis pár éve nem és ezzel nem is lenne semmi bajom hogyha nem érezném azt, hogy blokkolják az álmaim. Utoljára talán tizenkét évesen élhettem át, hogy milyen az, és azóta nem. Most pedig tizenhat vagyok. Ja, és persze a nevem Sophie. Egy átlagos lány akinek mostanában a gondolatai nagy részét ez a különös kérdés köti le. Miért nem tudok álmodni, hogy végre megoldódjon ez a rejtély?